Csak hogy kicsit visszakanyarodjak az elsőhöz... Ott emlegettem, hogy ebben a változó korban változókorba léptem. Tettem mindezt a szokásos módon/okból: bevertem az orromat. :)
Most kérdezhetitek, hogy miért is írom le azt, ami nem éppen sikertörténet... Hogy ne csináljátok meg, vagy csak a tanulságot levonva. És szerintem írok még ilyet máskor is. Nos röviden: a FaceBook rajongói oldalam és a köré szervezett mindenféle dolgom ismét rámutatott, hogy a fránya felsővonalamnak már megint (mekkora meglepetés...) igaza van. Ugyanis kedves virtuális gyermekem nem nagyon akart jelölteket konvertálni...
Na ez minden esetre figyelmeztetett pár apróságra...
- Az egyik az, hogy ez az üzlet mégiscsak személyesen épül, legalábbis a miénk. Jelöltet kutatni persze lehet másként, de akkor is minél hamarabb a személyes kapcsolatra illik áttérni.
- A harmadik pedig az, hogy ez így nagyon nehezen másolható... Lényeg a lényeg, vissza a gyökerekhez...
Na ekkor érkezett meg a korábban már említett Yehiel Grady az életembe. A vele folytatott beszélgetés vezetett oda, hogy rájöttem, nekem bizony coach kell. Mit ad isten, "véletlenül" ismerek egyet. Online ismeretség volt ugyan, de "körbeolvastam" a hölgyet és valahogy tudtam, hogy hozzá megyek. Nem, nem business coach. Nem, nem MLM coach.
Nekem egy life coach kellett, hogy segítsen kicsit rendet tenni a fejemben. Erika. És nem igazán tudom, hogy miért, de innen kezdve egy sor dolog elkezdett megváltozni körülöttem. Természetesen kezdve a gondolkodásommal... A kacagtató az, hogy nem is annyira a coaching meetingek hatottak, hanem Erika gondolkodásmódja, kisugárzása, tanácsai és az oldalai. De nem ám azonnal a találkozókon.
Érdekes, de csak úgy, különösebben konkrét cél nélkül adtam még egy PPC kampányt az oldalamnak... És, lássatok csodát, valamilyen szinten konvertált - pedig nem ezért készült, hanem csak úgy. Elengedtem. És hozott egy lehetőséget, ami viszont izgalomba hozott: ez volt az Egészségliget.
Valahogyan részben éreztem is, hogy nem szabad rágörcsölnöm, plusz mit ad isten, újabb ismerősök érkeztek, mint Miki és kicsit később az ő révén Andi.
Na ezen a ponton nagyon komolyan elindult a bakterház. Egy kisebb háború indult bennem, mert Miki elkezdett jól olvashatóan "kifordulni" abból a szerepből, abból a figurából, amilyennek én hittem (ismertem? aligha...) a korábbi írásai alapján. Ez nagyon elgondolkodtatott, de valahogyan vonzó is volt, de nagyon féltettem a frissen újraépített és megerősített hitrendszeremet.
Mindeközben az Egészségliget sikerült. Azt is hozzáteszem, hogy korábbi gondolkodásom szerint csak és kizárólag akkor nevezek valamit sikernek, ha teljesen úgy teljesül, ahogyan elterveztem. Most nem terveztem el. Nem vártam tőle egzakt eredményt. És hozott eredményt - már magát azt a tényt is, hogy sikerült egy kis csapattal megjelennünk ott, de kapcsolatokat is és a lehetőséget, hogy picit felmérjük az érdeklődést, marketingeljünk egy masszívat (más, normál körülmények között eltartott volna egy ideig, mire ez a hat ember eljut ~300 emberhez olyan szinten, hogy mindegyikük kapjon egy miniprezit).
A legfontosabb viszont: elejétől a végéig élveztem. Éreztem, hogy összhangban vagyok.
Ha olvastátok mondjuk FaceBookon, hogy mit tartok küldetésemnek és víziómnak, nos, arról Anat Dror tehet. Ezt ugyan már egy éve elérte nálam, de akkor még nem tisztult a kép... Amikor most itt járt Anat, megtartotta a maga rendkívüli előadását, ami közben csak lestem és éreztem, hogy ezt akarom. Elmeséltem Neki a változásaimat, megölelt és csak ennyit mondott: Üdv a klubban...
Szépen, lassan, de alakulnak a dolgok. Át. Ugyanis oda jutottam, hogy elmegyek Andihoz egy olyan tanfolyamra, amitől nem olyan régen még tartottam. Most pedig már alig várom.
Egy fura része a dolgonak, hogy mindeközben hitet kaptam. Én, aki ugyan megkaptam a teljes róm.kat nevelést - sosem érdekelt, sosem hittem semmiben, most hiszek. Miben? Nézzétek Mikinél Hickséket, rájöttök. Ragadós.
Mindeközben a cég is hozott jó néhány olyan változást, ami kedvez nekem. Valahogyan a megfelelő időzítéssel.
Nos, ha azt várjátok, hogy itt egy sikertörténetet fogok kikerekíteni, akkor igazatok van. De számomra most már a sikertörténet fogalma nincs szorosan odagyógyulva az üzletemhez.
Ha ez nem lenne elég, javában megyek kicsit(?) spirituális, kicsit(?) "önletisztító" irányba, a minap felhív Böbe kolleganőm, akit imádok, és közli velem, hogy megvilágosodott... Most értette meg, hogy az öt pillér filozófiát ábrázoló kör közepén az van, hogy Spirit. Csak mi eddig nem "láttuk", hogy valójában az egész e köré épül... Mondom bammeg, tényleg :D
Ugye emlékeztek?
Pénteken megyek önmunkázni. Majd beszámolok. :)
És most egy kis reklám, találkozásunk sorrendjében:
Erika:
